Sheckley érzelgős oldala is legalább olyan jó, mint amit a keményvonalas sci-fik terén tud nyújtani. Ezúttal mind a kettőből kapunk kóstolót.

/A kép forrása: scifi.darkroastedblend.com/  

Modern hajótörött

A feltehetően elég távoli jövőben olyannyira sikerül feltérképezni az univerzumot, hogy már egy szerényebb pénzmaggal is komplett planétát vehetünk meg. Főszereplőnk (Flaswell) kapva kapott az alkalmon, s beruházott egy lakatlan bolygóra. 

Meglehetősen lassan indul be a történet – nem lehet mindig az első perctől padlógázra lépni –, az igencsak figyelemfelkeltő cím segíteni fog abban, hogy a motiváció kellő szinten maradjon. Azt hiszem nem nehéz kitalálni, hogy egy lakatlan planétán mi is lehet a férfi ember legnagyobb gondja – ennek felismerése olyannyira egyszerű, hogy még egy robotnak is egyértelmű. A Roebuck-Ward webáruház menyasszony-katalógusa a gyógyír a problémára, merthogy a jövőben már ilyen is lesz – micsoda naiv gondolat, fordítva sokkalta reálisabb lenne.

- Csak azt nem értem - mondta a robot -, hogy miért éppen most? Miért nem lehetett a múlt héten? Egyedül én vagyok itt normális?

Földesúr?

Nem a legszimpatikusabb, ahogy Flaswell a katalógust forgatja. A jelek szerint egy biorobotra vágyik, amolyan tenyeres-talpas alkatra, aki majd jeleskedik a munkában. Az időnként emberi tulajdonságokkal megszemélyesített robotok mókás atmoszférát kreálnak a történetnek, mindazonáltal itt most csak harmadik személyként tudunk elhelyezkedni a műben.

A robotok behozták a dobozt Flaswellnek.- Az új menyasszony, uram! - kiáltották diadalittasan és a levegőbe dobálták olajtartályaikat.

Meglepetés!

Most jön az a fordulat, mely kiemeli az írást a tömegből. Hősünk ugyan elég részletesen meghatározta, hogy mik az igényei – az elmondottak alapján leginkább egy ruszki alkat körvonalazódik –, ám a szállításnál valami malőr történt, mert a dobozból egy vérbeli csinibaba szállt ki. A hölgyemény minden bája ellenére Flaswell egyáltalán nincs elragadtatva, ilyen kezekkel, alkattal, mentalitással nem lehet a hónap dolgozójává lenni, s ekkortájt még csak ez számított.

- Én mindig mondtam, hogy ti robotok jobban megértitek az embereket, mint bárki más.

Újabb csavarok egész sora vár még ránk, meglepő módon az úri hölgynek kifejezetten dukál a kétkezi munka. Mit akar ez jelenti? Az Ultra Deluxe besorolású fehérnép be akar vágódni a raklap bonyolultságú jómunkásembernél? De akkor miért oltja le olyan keményen? Lesz mit követni, ebben biztosak lehetünk.

Némi átélőképességgel, figyelemmel sajnos megfejthetőek lesznek azok a nyomok, melyek idő előtt megválaszolják a fenti kérdéseket. Azt viszont el kell ismerni, hogy a szerző szemmel láthatóan dolgozott azon, hogy elhomályosítsa ezeket a támpontokat, így nagyjából kijelenthető, az események nem határozhatóak meg előre, legfeljebb sejtéseink lehetnek. 

- A Férfi Ember gondolatai sötétek és ködösek mondta Gunga-Sam -, de az Asszony Ember gondolataihoz képest kristálytiszták.- Hát ezt meg honnan szedted? - kérdezte Flaswell. - Ez egy ősi robot mondás.

A „Menyaszony utánvétellel” második fele egyszerűen parádés lett. A fentebb már említett furcsa robottulajdonságok remek helyzetkomédiákkal lettek kiegészítve, a szeszélyes női természet pedig könnyed izgalmakat kínál. Végül aztán természetesen eldől a két magányos lélek további sorsa, fény derül néhány korábbi trükközésre, ezenfelül bebizonyosodik, hogy a robot az ember legjobb barátja – legalábbis az, amelyik hajlamos némi trollkodásra, csibészkedésre.