5 érv Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltsége mellett és ellen
Az előválasztás legizgalmasabb napjaiban összeszedtem öt-öt szempontot a mérleg két serpenyőjébe annak érdekében, hogy ekképpen kapjunk tisztább képet a kialakult helyzetről.
Elsőként nézzük, hogy mi szól Hódmezővásárhely első embere mellett.
1. Nincsenek mögötte pártok
A magyar társadalom politikai tagozódásai között olyan mély törésvonalak vannak, hogy mára eljutottunk oda, előnyként könyvelhetjük el, ha valaki a civil életből, egy mozgalom élén lép be a közélet fősodratába. Márki-Zay Péter egy ilyen jelölt, így egyik párt elutasítottságát sem kell magán hordoznia. Nincsenek zűrös ügybe keveredett párttársak, rossz szájízzel befejeződött kormányzások, éles és megosztó politikai irányváltások, satöbbi. Ez nem csekély fegyvertény, s rögtön magában is hordozza, hogy…
2. Meg tudja szólítani a bizonytalan szavazókat
A legvalószínűbb forgatókönyvek mindegyike azzal számol, hogy a pártpreferenciával nem bíró szavazókon fog múlni a jövő évi országgyűlési választás kimenetele. Egy frissen alakult, önálló mozgalmi háttér ilyen tekintetben a legjobb megoldás, az MMM (Mindenki Magyarországa Mozgalom) pedig már az első forduló során bebizonyította, hogy hiba lenne alábecsülni a jelentőségüket! További pozitívum, az előválasztás során viszonylag arányosan érkeztek a szavazatok a főváros és a vidék tekintetében, MZP beágyazottsága ebben a vonatkozásban kiegyensúlyozottnak fest.
3. „Tiszta kéz”
Márki-Zay Péter azon kevés politikusok egyike, akinek fedhetetlenségén (még) nem esett (jelentős) csorba. Az „elmúlt nyolc év” ütőkártya nála hamvába holt, a bő hároméves hódmezővásárhelyi regnálása alatt nem láttak napvilágot korrupciós ügyek, kisebb-nagyobb „botrányokat” az időnként (saját bevallása szerint szándékosan) hajmeresztő megnyilvánulásai, semmint a tettei okoztak. MZP láthatóan kínosan ügyel arra, hogy a „tiszta kéz” beivódjon a választók fejébe (pl. az elmaradhatatlan kék szalag), a sajtómegjelenései igen jelentős részében a korrupció felszámolását és az elszámoltatást állítja a középpontba.
4. Jobboldali értékrend
Jelen társadalmi viszonyok között joggal vélelmezhetjük, egy középjobb jelölt indul a legkomolyabb esélyekkel a soron következő választáson, mintegy felkínálva a finom átmenetet a NER után. Erős naivitás lenne azt gondolni, hogy a Fidesz-tábor egységét kívülről meg lehet bontani, mégis, ha bárkinek is van erre egy nüansznyi esélye, az feltételezhetően egy jobboldali beállítottságú, keresztény gondolkodású, konzervatív értékrendet valló politikus lesz.
5. Vert helyzetben is tud nyerni
Mindannyian ismerjük a már kétfelvonásos hódmezővásárhelyi tündérmesét, a múlt héten pedig láthattuk, ügyes taktikázással még azt a Karácsony Gergelyt is sikerült beforgatni, aki alig fél évvel korábban még a favoritja volt az előválasztásnak. MZP pár nap alatt olyan szinten járatta csúcsra a médiamegjelenéseit, amivel szemben Gál J. Zoltán (a főpolgármester kampányvezetője) teljes mértékben fegyvertelen volt. Márki-Zay Péter elszántsága szinte már a kontraproduktívitás és az őrület határait súrolja, de tény, ez a módszer eddig működik.
Még mielőtt egy pillanatra is bárki azt gondolná, az MMM fenegyerekének innentől sétagalopp lesz az előválasztás második köre, tekintsük át az alábbi pontokat:
1. Az ellenzék ellenzéke
Finoman szólva kétséges, hogy Márki-Zay hosszútávon is tud építkezni arra a hintapolitikára, mely momentán garantálja neki a két nagy politikai több közötti függetlenséget. Egyet jobbra szúrunk, egyet balra? Nos, ideig-óráig ez rendben is van, ám csekély realitása van annak, hogy az elgondolás kitart egy teljes választási kampányban (és azután). Érdemes a sokat emlegetett szakértői kormányt is képbe hozni, ami szintén nem lehet a hatpárti koalíció ínyére, de sok egyéb más mellett már csak azért is ingoványos talaj ez, mert…
2. Gyurcsány Ferenc
Kérdezem én, aki a 2010 előtti elszámoltatást tűzte zászlajára, azt milyen vehemenciával fogja támogatni az a Gyurcsány Ferenc, aki vaskosan benne volt ebben a nem éppen dicső korszakban? Oké, ez még önmagában nem lenne fajsúlyos szempont, ha az ellenzéki háziversenyen a Demokratikus Koalíció nem szerepelt volna ilyen meggyőzően. Gyurcsány hátországa így viszont még akkor is okozhat kellemetlen perceket MZP-nek, ha esetlegesen a második kört nem Dobrev Klára húzza be.
3. A nem szakmai jellegű vitákban mutatott gyengesége
A Tranzit Garázsvita egyik szeptemberi adásában Márki-Zay Péter Hollik Istvánnal került szorítóba… bár ne tette volna! Pártatlan szemlélőként egyértelmű volt a végkifejlet, a Fidesz kommunikációs igazgatója felmosta a padlót MZP-vel, akit az utolsó percekben már a műsorvezető volt kénytelen moderálni. Márki-Zay a vert helyzetben egyre meredekebb kijelentéseket tett, közben nyíltan provokálta a közönséget; Egy óra alatt megsemmisítette azt a higgadt és megfontolt politikusi képet, melyet a sajtómegjelenései döntő többségénél megszokhattunk tőle.
4. Nincsenek mögötte kellő erőforrások
"Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, 5 perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös! Magára is, magamra is, mindenkire!"
Virág elvtárs örök érvényű gondolatait Márki-Zaynak is lesz alkalma megtapasztalnia, ha a kormánypárti sajtó hajóágyúi igazán a célkeresztbe helyezik. Legyünk őszinték, kétségtelenül romantikus gondolat, ha a politikus azt sugallja, egy választás „a vidék felszántásával”, véget nem érő kampánygyűlésekkel, házról házra történő bekopogtatással nyerhető. A szürke valóság ezzel szemben az, hogy a kormánypárt médiaerejével, nyers erőforrásaival szemben MZP kézzelfogható ellensúlyokat nem tud felmutatni. A küzdelem ilyen tekintetben lefutott, a szereplők nem egy ligában mozognak, az MMM jelöltjének nyilvánvalóan nincs más mozgástere, mint az a néhány ellenzéki hírcsatorna, mely előszeretettel hívja meg őt egy-egy meredekebb kijelentése után.
5. „Csak” a harmadik helyen végzett az előválasztáson
Mindamellett, hogy 126 628 szavazat (20,40%) begyűjtése egy kétségtelenül szenzációs eredmény, ez akkor is csak a harmadik helyre volt elégséges. Még egy Momentummal való közös indulás sem hozta volna azokat a számokat, amivel Karácsony Gergelyt sikerült volna befogni (169 434), Dobrev Klára pedig egészen más dimenziókat ért el (216 248 ikszet gyűjtött). A választási matematika egy soha ki nem ismerhető tudomány, ami egyelőre biztosra vehető, az a szavazatok alig egyötödének bezsákolása – ez pedig messze van az üdvösségtől.
(A nyitókép forrása: wikipedia.hu)
A kulturált véleménynyilvánítás sorozatos megsértése miatt a bejegyzéshez nem lehet hozzászólni!