2015. okt 26.

Robert Sheckley: Alak

írta: Mihics Zoltán (Med1on)
Robert Sheckley: Alak

A kezdeti alakoskodások után a felszínre ér Sheckley valódi mondanivalója, ami miatt már megéri kezünkbe venni a művet.

robert_sheckley_scifi.jpg

/A kép forrása: scifi.darkroastedblend.com/  

A közepébe

Valamelyest szokatlan formavilággal indul a novella (noha a műfajtól természetesen nem idegen az in medies res), így az első percekben csak vázlatosan láthatjuk át a szituációt. Adott egy földönkívüli-expedíció, mely ekkor még teljességgel beazonosíthatatlan lényekből áll. Annyi tudható, hogy az idegenek – glomok– rendkívül szigorú (ősi) törvények szerint élnek, melyhez hozzátartozik a maximális fegyelem. A különböző kasztok között nincs átjárás, az életpályamodell rugalmassága egyenlő a nullával. Ez a furcsa civilizáció meglehetősen szapora lehet, az energiaigényük drámai mértékben nő, amit atomenergiával fedeznek. A készleteik viszont meglehetősen szűkösek...

- Nyilván szükségünk lesz különböző alakokra - folytatta Pid. - De minden más alak, amely túlmegy a szolgálat követelményein, az Alaktalan mesterkedése! Ezt ne felejt­sék el!

Kár lenne tagadni, a kisregény eleddig nehezen köt le egy átlagos olvasót, a sztori egyszerűen erőtlennek tűnik. Még egy kis kitartás szükséges, a mű körülbelül egyharmada után már garantáltan nem fogjuk letenni. Adott tehát egy expedíció, mely egy ekkor még ismeretlen bolygón szeretne egy atomerőmű közelébe férkőzni. Érdemes megemlíteni, hogy ez már a 21. kísérlet, az előző 20 nyomtalanul eltűnt.

Az alakok szabadsága... furcsa gondolat. Zavarba ejtő gondolat. És nyilvánvalóan az Alaktalan műve, szögezte le magában, és ismét futásnak eredt.

Aki ezek után véres akciókra, agyatlan hentelésre számít, az bizony nem kicsit fog csalódni. A kis csapat azon képességét kihasználva szeretne a reaktor közelébe jutni, hogy bárminek képesek felvenni az alakját – növények, állatok, tárgyak egyaránt lehetnek. A sivár bolygóról származó lények lassan felfedezik az élettel teli környezetet, az igazi szabadságot. A küldetéstudat pedig csak lanyhul és lanyhul.

Tehát a bolygó titkos fegyvere - a szabadság!

Ébredés 

Az író lendületesen, de mégis figyelemfelkeltő módon bontja ki az öntudatra ébredt elme első szárnycsapásait. Van aki egyszerűen csak a vadászmezőkre vágyik, még egy másik glom az elmélkedésben teljesíti ki önmagát. A karót nyelt expedíció-vezető viszont nem tágít, bár ekkor már ő is viaskodik a gondolataival. A küldetés egyre izgalmasabb fordulatot vesz, fény derül az előző csoportok sorsára, s a cél is egyre közelebb van már. Elérkezik az utolsó(nak látszó) pillanat, a megrögzött pilóta még egy pillantást vet az égre, mielőtt beindítja halált hozó gépezetét... madártávlatból láthatjuk a Föld sorsát.

Tartson velünk, pilóta - mondta Ger. - Itt megtaláltuk a paradicsomot. Tudja, hány faj él ezen a bolygón? Számtalan! A lehető legváltozatosabb alakok!
Pid megrázta a fejét. Az ő igényeihez itt ugyan nem találni formát, ő pilóta.

A mű szépségét a hirtelen kiteljesedő lehetőségekre történő ráeszmélés adja. A szerző az idegen lények nézőpontján keresztül fejti ki gondolatait, de olyan szintű átéléssel és részletességgel, hogy az már egy maradandó élmény lehet. Sheckley elképzelései a szabadságról, mint legnagyobb fegyverről elemi erővel csapnak le az olvasóra, szinte hihetetlen, hogy a harmatos kezdés után ilyen magasra jutottunk. Bátran kijelenthető, hogy megérte leküzdeni az első fejezeteket.

 

ajanlott_v1.png

Szólj hozzá

sci-fi hangoskönyv Robert Sheckley egy-két órás